Tegnap megérkeztünk Ditroitba, béreltünk egy amerikai kisbuszt, mindenki kipróbálta, mivel sofôrünk nem lesz. Aztán indultunk Bowling Green városba. Átlagos amerikai kisváros lehet sportpályákkal, fából épült házakkal. A buszban elôkerült a pálinka, aminek hatására a “mit keresünk itt?” érzésünk átmenet nélkül csapott a “ti meg kik vagytok?” –ba. Peti születésnapja is a buszban alakult ki, s pak-pik lerendezôdött. Motel az út mellet. Kifosztottuk a rágóautómatát és elaludtunk. Este jött a Ben – ô szervezte a turnét-, kopogtatott, én felébredtem, azt hittem most kell indulnunk Amerikába. Ben is kapott pálinkát, mi meg ajándékokat tôle. Reggel Néhányan futni mentek a közeli parkba, én nézem az amerikai csatornákat, indiános film, kutyaszépség verseny, most meg egy “arts” nevû csatorna kever dadaista filmklasszikusokat zene klasszikusaival, furcsa álomszerû mûsor egy hasonló reggelen.